-

Boldog Születésnapot Barbara.

Búcsúzás egy időre.

Kedves Olvasók!

Egy időre búcsúzom tőletek. Bár sokan szeretitek azt a rengeteg baromságot, amit írok, de sajnos sokan még mindig nem léptek túl azon a primitív szinten, hogy megpróbálnak ezek alapján megítélni. Elítélik a cselekedeteimet, vádaskodnak anélkül, hogy bármit is tudnának rólam. Ebből elég volt. Nem tudom meddig, de nem fogok írni. Nem vagyok megelégedve sem a külsőmmel, sem a belsőmmel, ezt részben nektek köszönhetem. [Ezt ne vegye magára az a vékony réteg, aki mindig jóindulattal és szeretettel közelít felém.]
Már kezdem úgy érezni, hogy ez a blog elemészt. Nem hagyhatom. Úgyhogy most bezárok egy időre, amíg rendbe teszem a lelkem, és eltűnnek azok az emberek, akik megpróbálják megkeseríteni az életem az ostoba kötözködéseikkel.
Az anyagi helyzetem borzalmas, olyan kiadások vannak kilátásban, amiket még nem tudom, hogy miből fogok kifizetni. A nyelvvizsga eredménye már megtekinthető LENNE, ha nem rontották volna el az adataimat, szóval én nem tudom megnézni, mert hiába írom be a nevem és a születési időm, azt írja ki: hibás adatok…
Ez csak a töredéke. Minden összesűrűsödik a fejem felett, és mindenki megpróbál rátenni egy lapáttal, legyen csak a szarnál is szarabb nekem. Köszönöm. :)

Nem mondom meg, kinek köszönjétek, hogy betelt a pohár. Nem lenne fair. De most egy időre vége. Talán pár nap, pár hét, vagy hónap.

Addig is legyetek jók. :)

Justin Bieber. :D

Hát most mondd, hogy nem aranyos. :D [Walcsy, ne írd be, hogy "nem aranyos":D]

De milyen béna csajt találtak már neki… :D -_-’

Death Note

Végignéztem. 37 rész.

Hogy mi a véleményem? Sokat nem akarok írni róla, mert szerintem minden egyes részlet elmesélésével megfosztanám a nézőit egy izgalmas jelenettől. Szóval csak annyit, hogy kifejezetten érdekes történet, nagyon le tudja kötni az ember figyelmét. Amiben különbözik egy átlagos történettől, hogy általában a sztori legvégén derül ki, hogy ki is a valódi gyilkos, s addig csak találgathatunk, itt viszont végig tudjuk, s emiatt sokkal élvezhetőbb.

Itt is mindenkinek megvannak a maga kedvencei, én is kiválasztottam, kinek drukkolok… De sajnos csalódnom kellett. :-( A vége nem tetszett, egyáltalán nem, még könnyeket is csalt a szemembe. Hatásos befejezés volt, akárhonnan nézem. Aki teheti, nézze meg mindenképp.

Én a filmet fogom megnézni, bár nem fűzök hozzá túl sok reményt, de kíváncsi vagyok, mit hoztak össze, és melyik karaktert milyen színész játssza…

Nem most kéne megöregedni.

Elmélkedés. Nem tudom, miről is jutott eszembe ez a téma, de rájöttem, hogy mekkora hülyeségeket szoktam mondani. Ilyesmiket, hogy: “Majd ha nagy leszek…” Igazából már nagy vagyok, felnőtt. Legalábbis ami az életkoromat illeti. Amikor azt mondom, hogy majd ha nagy leszek és gazdag, akkor arra célzok, amikor már önálló keresetem lesz, saját lakásom, stb. Lehet, hogy tévedek, de úgy érzem, ez még sokára lesz…

Elgondolkodtam a kinézetemen. Görcsösen ragaszkodom a kék hajamhoz, mintha valami védjegy féleség lenne. Néha eljátszom a gondolattal, hogy milyen lennék egyszínű hajjal újra, de valamiért úgy érzem, hogy teljesen jellegtelenné válnék ezáltal. Ez talán önértékelési problémákra utal. Úgy érzem, csak akkor vagyok észrevehető, ha egyből szembetűnök, és nem szeretek harcolni azért, hogy kitűnjek egy közegből. Talán ezért félek eldobni magamtól a kinézetem mókásságait. Ráadásul azt is tudom, hogy amint átfesteném a hajam egyszínűre, hisztiznék a szép kékem után, és újra vissza akarnám festeni, ami csak tönkretenné még jobban a hajam.

Már nem sok évem van addig, hogy ilyen külsővel ne egy korosodó örökfiatalnak nézzek ki, aki szánalmasan nevetséges, hogy nem akar megöregedni, és harcol ellene. Nem akarok ilyen lenni, de mégis félek, nagyon nehéz lesz feladni önmagam.

Folyton olyasmikre gondolok, hogy majd ha “sok pénzem lesz”, akkor ezt megveszem, meg azt megveszem… De mire nekem annyi pénzem lesz, hogy folyamatosan bővítsem a ruhatáram, ráadásul nem olcsó dolgokkal, addigra már egyáltalán nem lesznek nekem valók azok a dolgok, amikre most vágyom. Szóval ha nem teszek ez ellen, akkor nagyon sok dologról lemaradok, és nem próbálhatom ki. És itt is a pénz uralkodik… Mint mindenhol. Ha baromi gazdagok lennénk, nem lenne ilyen problémám, hogy attól félek, hogy az anyagi helyzetem miatt hagyok ki dolgokat. Persze másnak ezek nem fontos dolgok, de mindenki másra vágyik, és nekem ez az egyik vágyam, hiszen mint említettem, vásárlási mániám van. Azokat a ruhákat, amiket most szeretnék, egyszerűen nem fogom tudni megvenni 10 év múlva, amikor már biztosan lesz rá pénzem! Vagyis meg tudom venni, de hova hordom majd? Munkába? Persze, aztán közröhej tárgya leszek…

Valahogy nagyon szarul van ez megcsinálva, hogy egy fiatalnak amellett, hogy tanulnia kell, elméletileg még diákmunkát is kell végeznie, hogy legyen egy kis pénze… De véleményem szerint a kettő egyszerre nem megy maximálisan. Nekem most az érettségi és a felvételi a legfontosabb… Ez baj? Úgy érzem, ha nekiállnék dolgozni, sok hasznos időt pazarolnék el, amit tanulásra fordíthatok. Mert most tényleg sokat szeretnék tanulni. Viszont így pénz az helószia. Még mindig a tartalékaimból élek, meg abból a kis zsebpénzből, amit havonta kapok.

Mostmár úgy döntöttem, hogy leszokok az energiaitalról. Már ma sem vettem suli előtt… Ez nagy előrelépés, mert eddig minden héten minimum 2-2-t megittam iskolanapokon. Tényleg spórolni szeretnék, és hasznosabb dolgokra költeni a pénzt. Vagy legalábbis olyanokra, amik boldoggá tesznek. És akármennyire is fáj kimondani, az igényes, szép ruhák igenis boldoggá tesznek. És addig kell kihasználnom az időt, amíg fiatal vagyok, és megtehetem, hogy olyanokat hordok, amik igazán tetszenek. :)

Na, most ennyit erről. Valahogy fordítva van ez a világ szerintem.

Az új imádott ingem<3 :D

Bár a fejemet cenzúrázni kéne, de az ingemet meg a cipőmet imádom. <3 :D

Idézet.

“Hogy egyre cseperedtem, a gondolataim egyre szilárdabb formát öltöttek. Mindenhol vannak gonoszok, akik nem érdemlik meg az életet. Mi több! Kárt okoz, hogy élnek. És ahogy a felnőttkorhoz közelednek, reménytelenné válik a megjavulásuk. Nincs más. El kell pusztítani őket!” [Death Note, 32. rész]

Barkácsórán tilos buzgálkodni.

Aki kitalálja mi van a képen, kap egy tábla láthatatlan csokit. :D

Még nagyjából 15 percem van addig, hogy elinduljak iskolába, de én már cipőbe, teljes pompában üldögélek itt. Ilyen se szokott lenni… Nem tudom, mire fel ez a nagy buzgálkodás. :D Ráadásul olyan dolgokat csináltam a hétvégén, hogy 4 órát magyaroztam. o_O Szerintem én még életemben nem foglalkoztam ennyit összesen a tanulással. Na jó, Centiben vizsga előtti 2 napban azért tanultam. :D De most tényleg, nem sumákolva, mint ahogy szoktam, feküdtem az ágyon, megírtam egy teljes magyar érettségit, a 3 oldalas fogalmazással együtt, azután elolvastam Móricz Zsigmond 3 novelláját, ami mára fel van adva. Nemsokára bemegyek, és megírom a csinos dolgozatom. ^-^

Egyébként ez a Móricz Zsigmond nagyon durván elborult volt. Rájöttem. Olvassátok el ezeket: Tragédia, Szegény emberek, Barbárok. Tényleg jók, úgyhogy aki még nem olvasta, az OLVASSA! Tegnap a magyar irodalom megmentéséről írtam 3 oldalas fogalmazást, és igazából azoknak az embereknek, akik szeretnek olvasni, kötelességük terjeszteni az IGÉT. :D Mert olvasni jó. Butának lenni meg egyáltalán nem menő. A tévéújság meg unalmas. Szóval olvassatok! Összesen nagyjából 20 oldal ez a három novella, amit írtam, szóval nem egy nagy lélegzetvételű valami.

Vettem egy elég durva magassarkút csütörtökön, ma veszem fel először utcára. Drukkoljatok, hogy ne essek hasra, ne törjem le a sarkát [Ázsia centeres, szóval megeshet:D], ne törjem ki a lábam, stb. Én nem tudom, hogy képesek egyes nők minden nap magassarkúban járni dolgozni. Ráadásul vannak, akiknek az ilyen extramagas a mániájuk. Ez 10 centis, ami most nekem van, de én már ebben is teljesen kivagyok. :D Meg kell tanulni járni benne azért, mert nagyon tetszenek az ilyenek. Szóval szeretnék még, de ha nem tudok járni, akkor tök felesleges bevásárolnom belőlük.

Néha hordok ruhát. Ritka pillanatok egyike. :D

Kitaláltam, hogy ha már hülye picsa módjára lefényképezem magam néha a tükörben az éppen aktuális kinézetem miatt, akkor bizony ki is fogom rakni. :D Ne legyek már olyan álszent, hogy eltitkolom, hogy én is csinálok néha ilyet… xD

A faszán beállított képek helyett egy hétköznapi kiskölyök. :D
[és nem szégyellem]

Legújabb eladott ékszerek. ^^

Princess Cthulhu nyaklánc^-^ Ne merd utánozni, mert Kamilla kitépi a beleidet. :D

Megszenvedtem, hogy ilyen szépek legyenek, de sikerült! :D