Felháborodási

Tudom, hogy az internetekben mindenki nagyon éli a társkeresés témáját, és bár én nem élem, hiszen nem keresek társat, de a tapasztalataimat szeretném megosztani olyan emberekkel kapcsolatban, akik ennek ellenére mégis látnak bennem valamit.

Mint tudjátok, viszonylag hosszú ideje van párom, amit úgy feltétlenül nem szoktam hirdetni, nincs kinn Facebookon, hogy kapcsolatban vagyok, néha egy-egy közös kép megjelenik ugyan, de az is olyan beállítással, hogy csak az ismerőseim láthassák. Aki nem ismerősöm, néhány rólam készült képen kívül nem igazán láthat semmit az életemről, így látom jónak. Instagramon több képet osztok meg, de nem napi szinten spammelem tele a párkapcsolatom létezésének tényével, így ha valaki biztosra akarja tudni, bizony általában vissza kell tekernie a fotók között, hogy találjon rólunk képet. Ez az oka annak, hogy néha-néha – mostanában egyre gyakrabban – megtörténik az, hogy ismeretlen férfiak írnak rám ismerkedési szándékkal.

Sokuknál láttam arról készült leírásokat, mennyire odaadóak lennének ők egy kapcsolatban, milyen ritkák a normális lányok és ők bizony mennyire szeretnének egyet… Hogy hogyan kezelem ezeket az üzeneteket? Általában udvariasságból megköszönöm a bókot, majd hárítok azzal, hogy párkapcsolatban élek és nem tudom viszonozni az érdeklődését. Na már most… Szerintem ebben az esetben az azonnali visszavonulás lenne részükről a megfelelő, hiszen amennyiben én egy normális, párkapcsolatban élő lány vagyok, logikusnak látják azt, hogyha tovább próbálkoznak, megpróbálnak elvenni a páromtól, esetleg ez sikerülne is, akkor biztosan normális lány lennék? Segítek: nem, nem lennék az.

Utóbbi idők tapasztalatai majdnem hihetetlenek szinte. Egyik delikvens a szájjal történő kielégítés lehetőségével próbált elcsábítani, amiben állítólag nagyon tehetséges… Melyik univerzumban számít validnak egy tartós párkapcsolatot feladni azért, mert valaki jól tud esetleg p*nát nyalni?

Másik kategória a hitetlenkedő. Miután elutasítom, jelzem, hogy párom van, közli, hogy ő bizony ezt nem hiszi el. Kérdem én, mi oka lehet erre? Ronda vagyok egy párkapcsolathoz? Mi lehet arra magyarázat, hogy egy férfi nem hisz benne, hogy nekem valóban van már párom? Egyrészt nem hiszem, hogy megfelelő csajozási praktika, ha már gyakorlatilag az első beszélgetésben megpróbálja azt állítani, hogy hazudok az életemről. Sok mindent utálok, de ha valaki hazugnak nevez, az a főbűnök egyike. Másik… Tegyük fel, hogy valóban nem igaz. Nem az elutasítás a lényeg??? Az a fő, hogy én ettől az embertől semmit sem szeretnék. Akkor miért nem lehet szépen elfogadni a kudarcot és tovább állni…?

Ami pedig a legjobban felidegesít, ha valaki azt gondolja, már minden trükkjét bevetette, semmi sem hatott, akkor jöhet a pénz. Nem egy olyan férfi volt, aki azzal próbált hatni rám, hogyha az ő párja lennék, akkor nem engedné, hogy dolgozzak, nem kéne többé semmit csinálnom, mert a férfi a kenyérkereső. Gyakorlatilag megpróbálják úgy beállítani, hogy a barátom nem elég jó számomra, mert nem zár be a lakásba, hanem hagyja, hogy megkeressem és elköltsem a saját pénzemet. Értem én, bizonyos kultúrákban ez megfelelő, de én szeretek önálló lenni amennyire csak lehetséges, és egyáltalán nem hat meg, ki mennyire gazdag, senkinek a pénze miatt nem fogom feladni azt, amim van.

Amikor arra kerül a sor, hogy a hímnemű egyedek szapulják, miért is nem megy manapság a társkeresés egyszerűen, rendszeresen felhozzák, hogy a nők csak a pénzre mennek… A nőnek csak az számít, milyen vastag a pénztárcád, milyen az autód, mekkora a házad… Nem érzitek, hogy ti csináljátok ezt a nőkkel? Éppen egy napja történt meg, hogy egy úriember, aki állítólag a nagy szerelmet és a “normális” lányt keresi, a gazdagságával próbált elcsábítani, és pénzösszeget ajánlott azért, hogy vele legyek, emellé képeket küldött magáról, a “fullos” motorjáról, stb. Miután magatok próbáljátok ráerőltetni a nőkre a pénzeteket, felhasználni mint társkeresési előny, később miért sírtok, ha csak olyan lányokat kaptok, akiknek ennyi számít? Aztán sírtok a blog posztokban, kommentekben, nyilvánosan, fennhangon, hogy “ejj ezek a mai lányok”… De ha mi mind megosztanánk a privát üzeneteket, amiket tőletek kapunk, mindenki rájönne, hogy a pénzen kívül semmitek nincs, amit nyújtani tudnátok. (TISZTELET A KIVÉTELNEK BLA BLA)

Tanulság: az elutasítást el kell fogadni, ha van a lánynak párkapcsolata, ha nincs. Tartsátok tiszteletben a szerelmeket. Akármennyire próbálod belém magyarázni, hogy helyesebb vagy, mint a párom, hogy jobb a tested, hogy több a pénzed, dolgozd fel, nem te vagy mellettem, amikor beteg vagyok. Nem te mosod el az edényeked, ha fáradt vagyok. Nem te adsz a macskámnak enni, nem te porszívózol ki, ha épp úgy adódik, nem te voltál mellettem jóban és rosszban az elmúlt x időszakban, hanem Ő. És végezetül, ne próbálj meg a szaros pénzeddel egy prostituált szintjére lealacsonyítani, nem ez az útja, hogy az ember szerelmet találjon.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s