Nincsenek napsütéses pillanatok.

Nincsenek napsütéses pillanatok… ezzel nem csak arra célzok, hogy júniushoz méltatlan az időjárás, hanem arra, ami bennem van. Kicsit elfáradtam, belefáradtam a saját életembe. Kicsit mintha nem is az enyém lenne. Ha nem találsz önmagadra a saját életedben, az mondjuk nem a legpozitívabb dolog. Nem tudom, egyáltalán lehetséges-e ez, hát nekem sikerül. Mi van akkor, ha minden jól alakul az életben, de mégis ürességet, boldogtalanságot és sikertelenséget érzel? Mintha valamit rosszul csinálnék… Pedig nem csinálok semmit rosszul. Az emberek igazságtalanok. A legrosszabb az, amikor úgy érzed, hogy valaki hazudik, de tudod, hogy ha így is van, soha nem fogod megtudni az igazságot, be sem tudnád bizonyítani, hogy mi az igazság, és egyszerűen esély nincs rá, hogy a helyzet tisztázódjon a fejedben. Mindenki mást mond, minden verzió valószerűtlen, és csak állok, nem látom a fényt, és tudatlannak érzem magam. Nem szeretem, ha senki nem kérdez meg arról például, hogy én mit gondolok. Hogy én hogyan éltem meg a történteket… Senkit sem érdekel. Vagy lehet, hogy mindenkit érdekel, hogy kiderüljön az igazság, de mindenki fél a kínos beszélgetésektől. Ennek mi az eredménye? Én viszem el a balhét, én cipelem magamon a terhet, én vagyok minden vádaskodás célpontjában, miközben fogalmam sem volt semmiről. Történt ami történt, mert hittem egy állapotban, ami nem volt igaz. Nekem hazudtak, velem nem voltak korrektek. De valamiért mégis én vagyok a hibás, és ez senkit sem érdekel, mindenki hagyja, hogy ez maradjon köztudatban, csak én küzdök erőtlenül az igazamért, a becsületemért. Fáradt vagyok. Tényleg fáradt, gyenge, elgyötört. Bántanak ezek a buta, beszűkült, elfogult emberek. Én pedig egyedül vagyok, és senki sem segít, hogy jobb legyen a helyzet. Nem akarom tartani a hátam. Nem akarok bűnbak lenni. Tudom, hogy soha senki nem fogja felvállalni, hogy hibás. Soha senki nem fogja elismerni a saját hibáit az egész üggyel kapcsolatban. De kívánom, hogy büntesse meg az élet azokat, akik rosszat tettek/kívántak nekem. A negatív energiáik és gondolataik miatt tartok ott, ahol tartok. Én már megbűnhődtem a semmiért. Most ti jöttök, önjelölt igazságosztók, hogy megkapjátok, amit érdemeltek cserébe az igazságtalanságotokért.

Reklámok
This entry was posted on 2013. június 5.. Bookmark the permalink.